Android fejlesztés
Az Android operációs rendszerre történő fejlesztés – a platform nyitott voltából adódóan – több operációs rendszer (Windows, Linux és Mac OS X) alatt végezhető, ingyenesen hozzáférhető eszközökkel. A fejlesztés kezdeti szakaszában még androidos készülékre sincs szükség, az SDK tartalmaz egy emulátort, melynek segítségével az elkészített kód kipróbálható.

A fejlesztéshez szükséges eszközök a következőek:
- Java Development Kit (a Java runtime és fordító)
- Eclipse IDE (integrált fejlesztői környezet)
- Android SDK (az androidos fejlesztéshez szükséges eszközök, állományok)
- Android Development Tools (ADT) (plugin az Eclipse-hez)

Az Android operációs rendszernek számos változata létezik különféle eszközökre (különböző kijelzőméretekkel és egyéb hardverelemekkel), a fejlesztés során el kell dönteni, mi lesz az a minimum, amit az elkészült alkalmazás támogatni fog. Természetszerűleg a magasabb verziószámú változatok több lehetőséget tartalmaznak, ugyanakkor kevésbé elterjedtek, mint az alacsonyabbak – ésszerű kompromisszumra van szükség. Jelenleg (2010 vége) még számos, forgalomban lévő készüléken fut az 1.6-os változat.

Egy Android alkalmazás gyakorlatilag egy speciális .ZIP formátumú állomány (.APK, Android Package), amely – hasonlóan a Java által használt .JAR formátumhoz – tartalmazza a lefordított bájtkódot, az alkalmazás által használt erőforrásokat és egy leíró állományt, amely egyebek mellett a futtató készülék szolgáltatásaihoz való engedélyeket határozza meg.

Ezen engedélyek köre pontosan meghatározható – ilyen például az internetelérés, a kamera vagy a GPS használata. Az alkalmazás telepítésekor az operációs rendszer felsorolja azon szolgáltatásokat, melyeket az alkalmazás futása során használni fog – a felhasználó ezek ismeretében szabadon dönthet a telepítés folytatása vagy megszakítása mellett.

Az Android alkalmazások ritkán implementálnak olyan funkciót, amely az alkalmazás leállását eredményezi, a mögöttes filozófia szerint egy elindított alkalmazás mindaddig a memóriában marad, amíg az operációs rendszer úgy nem dönt, hogy szükség van az általa elfoglalt memóriaterületre. Egy alkalmazás lehet aktív állapotban, amikor éppen előtérben van, lehet felfüggesztett vagy inaktív. A fejlesztés során ezen állapotokat, állapotváltozásokat külön szükséges lekezelni – például egy játék esetén kézenfekvő az aktuális folyamatok szüneteltetése háttérbe kerüléskor.

Egy Android alkalmazás alapvetően egy vagy több activity-ből áll – egy activity lehet például egy vizuális felület vagy egy olyan elem, amely a kamera kezeléséért felelős. Az operációs rendszer tartalmaz néhány előre definiált activity-t, például olyat, aminek a segítségével a készülék névjegyzékéből lehet kiválasztani egy vagy több nevet. Az egyes activity-k szabványos felületeken keresztül tudnak egymással adatokat cserélni.

Az egyes activity-k egy vagy több view-t tartalmazhatnak. Egy view létrehozható teljes egészében a kódból, vagy használható a beépített vizuális szerkesztő, amely egy .XML formátumú állományt készít – az .XML természetesen a vizuális szerkesztőtől függően is elkészíthető, módosítható. A vizuális, XML alapú módszer előnye az áttekinthetőség, a könnyebb kezelhetőség. Tisztán kódból létrehozott felületet akkor érdemes használni, ha az egyes elemek egymáshoz viszonyított helyzete, elrendezésre, láthatósága széles skálán mozoghat a felhasználó akcióitól függően.

A kód, a mögöttes logika megírása során figyelmet kell fordítani az alkalmazások számára biztosított memóriára is, jelenleg egy alkalmazás 16 MB (heap) memória felett rendelkezhet szabadon (néhány újabb készülék már 24 MB memóriát biztosít). Az alkalmazás által használt erőforrások esetében törekedni kell a minél kisebb méretekre (képek, hangok), az objektumok újrafelhasználására illetve arra, hogy a szükséges memóriaterület lefoglalása akkor és csak akkor történjen meg, amikor szükség van rá.
A többnyelvűség támogatott, érdemes erőforrás (resource) állományokba helyezni minden egyes, a felhasználói felületen megjelenő szöveges értéket. A fent már említett korlátozások miatt, amennyiben az alkalmazás sok ilyen adatot használ, érdemes megfontolni a különböző nyelvek szerinti bontásban fordított külön változatokat.

Az Eclipse támogatja az Android Test Project projekt sémát is, ez arra szolgál, hogy az elkészült alkalmazás bizonyos aspektusai rendszerezett formában, automatikusan tesztelhetőek legyenek. Érdemes rá időt fordítani, mivel nagyban megkönnyíti az esetleges refaktorálási vagy optimalizálási műveleteket, vagy éppen – összetett felhasználói felület esetén – csökkenti a tesztelésre fordított időt.

iPhone fejlesztés
Az iPhone mobil fejlesztőeszköze – hasonlóan az Apple többi operációs rendszeréhez – a jól ismert Xcode, melyben Objective-C nyelven fejleszthetünk. A nyelv a C++ “módosított” változata. Az Apple oldaláról letölthető iPhone SDK segítségével a fejlesztőkörnyezet kiegészül az iPhone fejlesztés specifikus elemeivel, mely tartalmazza az általánosan használt osztályokat, valamint iPhone / iPad szimulátort is. Így a fejlesztés – korlátozott módon – hardver elem nélkül is végezhető. Természetesen a szimulátor nem képes néhány dologra, amit az eszköz tud, pl: push notification, kamera használat, stb…
A telefon rendelkezik külön grafikus chip-el, mely OpenGL -ben írt 3D-s alkalmazásokat is szépen megjelenít.

Az iPhone-on iOS operációs rendszer fut, melynek több verziója használatos. A manapság használt device-okon (iPad, iPhone 3G, iPhone 3GS, iPhone 4, iPad) lehet az iOS akármelyik verziója, így a fejlesztés során ügyelni kell a minimum operációs rendszer verziójának kiválasztására. Jelen pillanatban a 4.2.1 -es iOS a legújabb elérhető verzió.

Fejlesztőknek a teszt telefon operációs rendszerének frissítésénél vigyázni kell, mert a fejlesztőeszköz (SDK) általában később jön ki, mint maga az operációs rendszer, így egy elhamarkodott frissítéssel a fejlesztés bonyodalmakba ütközhet, ha nem sikerül az új rendszerre lefordítani az alkalmazást.
A telefonra csak az Apple által engedélyezett alkalmazások telepíthetőek. Ezt speciális aláírásokkal ellenőrzik. Annak érdekében, hogy a fejlesztő ki tudja próbálni az alkalmazását a telefonon, egy ún. Provisioning fájlt kell kérni az Apple oldalán (megfelelő regisztráció után), melyet a telefonra kell másolni, így az Xcode képes rátölteni az alkalmazást. Ezen műveletek elvégzésére az Apple részletes útmutatást nyújt.

Az iOS a 4-es verziótól kezdve támogat bizonyos szintű multitasking-ot. Amennyiben be kívánunk zárni egy alkalmazást, annak a futása megáll, de nem záródik be maga a program. Az állapotokat le kell menteni ha szükség van rá, majd az alkalmazás felélesztésekor visszatölteni azokat.
Amennyiben zenelejátszó, VOIP, vagy folyamatos helyzetmeghatározó alkalmazást fejlesztünk, lehetőségünk van ezen folyamatok folyamatos háttérben való futtatására, melyek nem állnak le ha az alkalmazást a háttérbe rakják.

A fejlesztés menetét igyekeztek úgy kialakítani, hogy a kinézet, és a kód elkülönülve legyenek egymástól. Ezt nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, igen gyakran van szükség kódból formázni, rajzolni, létrehozni, pozicionálni a különböző UI elemeket. Tipikus példa, hogy a táblázatot nem a beépített UI elemekkel (UILabel, UIImageView) hozzák létre, hanem kódból rajzolják ki. Így sokkal gyorsabb a táblázat görgetése, mert nem a processzor, hanem a grafikus chip rajzolja ki a szöveget, képet, így levéve jelentős terhelést a processzorról.
A “view”-k kialakítása miatt az utólagos módosítás meglehetősen nehézkes. Ha például egy Tab Bar-t szeretnénk pár pixellel magasabbra megnövelni, akkor az összes view-n meg kell növelnünk azt – egyenként.

A fejlesztés során különös figyelmet kell fordítani a memória kezelésre. A C-ből ismert, hasonló módon a létrehozott objektumokat minden esetben fel kel szabadítani. Ellenkező esetben memória szivárgás (leak) lép fel, melyet nem néz jó szemmel az Apple tesztelő bizottsága. Egy objektum csak akkor szabadul fel ténylegesen, ha arra nem hivatkozik tovább egyetlen mutató (pointer) sem.
Ezen szivárgások felderítésére hasznos segédprogramot kapunk az Instruments program személyében, mely az Xcode -al karöltve segít a leak-ek megtalálásában, és kijavításában. Számos esetben elég nehéz ezeket felderíteni, így érdemes már a fejlesztés során odafigyelni a mutatók felszabadítására, így jelentős időt takaríthatunk meg egy-egy eldugott mutató keresgélése helyett.

Sajnos az elmúlt időben az Apple is követi bizonyos értelemben az Androidot: egyre több különböző készülékkel és eltérő operációs rendszer verzióval vannak jelen a piacon és ezek vegyítésével egyre “nő” a lehetséges tesztelendő verziók száma. Persze az Apple szeretné, ha mindenki megvenné a legújabb telefonját a legújabb iOS verzióval, de ez nem mindig-mindenhol fog működni. Ha az egyszeri felhasználó 3-as iPhone-jára rárakja a legfrissebb iOS verziót, akkor persze szidni fogja a programot, hogy lassú, rosszul működik, holott a hiba az ő készülékében van: kevés memóriával, régi hardverrel nem fog működni rajta semmi sem normálisan.

Win Mobile 7 fejlesztés
A “legfiatalabb” mobil eszköz a társaihoz képest, ellenben a fejlesztőeszköz, amivel fejleszteni lehet rá, már öregnek számít. A fejlesztést C# nyelven .NET keretrendszer segítségével végezhetjük a telefonra, a felületek kialakításában a SilverLight segít.

Bár ezen eszközzel foglalkoztunk a legkevesebbet – de szakmai tapasztalatunk alapján – ezzel ismerkedtünk meg a leggyorsabban. Nagyon gyorsan és könnyen kezelhető a fejlesztő környezet (természetesen aki nem találkozott még a C# nyelvvel, annak meg kell ismernie: egy kicsit olyan, mintha a Java-t, a Delphi-t és a C++-t összekeverték volna).
Nagy segítségünkre lehet a jól ismert Expression Blend, melynek segítségével a felületek tervezése és a fejlesztés összekapcsolható.

A Mindmegette alkamazásunkat teszteltük vele, s egy képernyő elkészítése – az iPhone fejlesztőeszközhöz viszonyítva – nagyjából 30-40%-al kevesebb időt vett igénybe. Ezen felül a fejlesztői élményről ne is beszéljünk – ebben a tekintetben a Microsoft nagyon odatette magát, véleményünk szerint mindkét, korábban említett fejlesztői eszköznél egyszerűbb a kezelése.

Sajnos egyelőre Magyarországon még nem lehet alkalmazást feltenni a Market-be, ehhez külföldi céget (vagy ismerőst) kell segítségül hívnunk. Az alkalmazás elbírálása is barátságosabb (hasonlóan, mint az Android esetén), összevetve az Apple körüli “hercehurcával”.
A Microsoft mobil megoldása – bár elég lassan reagált a mobil piac ténykedéseire – erős konkurenciája lehet a piac meglévő szereplőinek.

Megjegyzések a táblázathoz: a pontszámok 1-5 lehetségesek.
Hardver diverzitás: Minél több fajta hardver van a piacon és azokon minél több fajta operációs rendszer van, annál nehézkesebb a fejlesztés. 5: kevés ilyen van, 1: nagyon sok ilyen van.
Fejlesztőeszköz: A fejlesztőeszköz kezelhetősége.
Fejlesztői segédeszközök: A fejlesztés segítő egyéb alkalmazások.
Utólagos módosítás: Képernyők utólagos módosításának az értékelése: 1: nagyon nehéz, 5:könnyű

Letöltés (AppBrain)
Letöltés (helyi tükör)

Változások listája (1.0.1.2-es verzió):

• Hibajavítás: az alkalmazás által nem használt erőforrás-hozzáférés engedélyek eltávolítása
• Hibajavítás: 2.2-es OS esetén rendelkező kamerakezelési anomália javítva
• Hibajavítás: az észlelés/fényképezés funkcióból az automata vaku opció kiszedve (időjárási helyzetről készülő kép esetén a vaku használhatatlan)
• Hibajavítás: az észlelésben található fotó készítése funkció csak akkor forgatja el a képet, ha az valóban szükséges
• Hibajavítás: a 7 és 30 napos előrejelzések letöltési hibája javítva
• Hibajavítás: az észlelés funkció numerikus beviteli mezőinek javítása, lebegőpontos és előjeles megadási mód, ahol ez indokolt
• Módosítás: az észlelés képernyőn szereplő bejelentkezés funkció hibaüzenetei immáron “emberi” nyelven jelennek meg
• Módosítás: az észlelés/fényképezés funkció alapértelmezésben fekvő üzemmódban indul, a súgó szöveg nem tűnik el néhány másodpercen belül
• Módosítás: a választólisták (combo box-ok) legördülő listájának mérete nagyobbra állítva
• Módosítás: az alsó gombsor elemei nagyobb méretűek lettek
• Új fejlesztés: a gombok mostantól a következő funkciókat töltik be az alkalmazásban: a Menü gomb előrelép egy képernyőt, a Vissza visszalép egyet (“körbe” lehet lépkedni az alsó eszközsor funkcióit), a Keresés gomb az észlelés képernyőt hozza be

Változások listája (1.0.1.4-es verzió):

• Módosítás: 1.6-os SDK használata a QVGA-HVGA támogatás miatt

Változások listája (1.0.1.6-os verzió):

• Hibajavítás: az észlelés beküldése során jelentkező hiba javítása
• Módosítás: képek kezelésének optimalizálása

Az alkalmazás elérhető az Android Market oldaláról, az eszközön található Market alkalmazás segítségével. Amennyiben a szokott csatornákon keresztül nem lehetséges a telepítés, az APK állomány szerverünkről letölthető.

Neve: Időkép
Jellege: Weather
AppBrain letöltés
(vagy az Android Market-ből)

Ha Android Market-ből (valamiért nem elérhető), akkor innét letölthető: Letöltés

Két hónappal ezelőtt, miután elkészült az Időkép iPhone alkalmazás, úgy döntöttünk -pontosabban a “felhasználói kívánság listán” az Android szerepelt legelől – hogy Android-ra is elkészítjük az alkalmazást.
A kialakítás során az volt a fő szempont, hogy a felhasználók az Időkép legfontosabb információihoz könnyen, gyorsan hozzájuthassanak a kisebb képernyőre optimalizált formában, természetesen a megszokott elforgatás, kétujjas kicsinyítés, nagyítás lehetőségekkel. A megvalósított funkciók a következőek:
– 30 és 7 napos grafikus előrejelzés
– szöveges előrejelzés és egyéb információk (orvosmeteorológia, közlekedésmeteorológia, pollenjelentés)
– domborzati térképre vetített időjárási információk (piktogramok formájában)
– hő, felhő és széltérkép
– észlelés
Valamennyi térkép a kívánalmakhoz igazodó részletességgel jeleníthető meg – minél nagyobb a nagyítás, annál több mérőállomás adatai jelennek meg a térképen.

Program használat
Az Időkép alkalmazás hat alapvető képernyőből áll, ezek között a alul található navigációs gombsor segítségével lehet választani – ez utóbbi görgethető, illetve az előrejelzés gomb lenyomására további lehetőségek érhetőek el (a 30 és 7 napos, valamint a szöveges előrejelzés). Az egyes térképek a megszokott módon nagyíthatóak és kicsinyíthetőek ujjaink segítségével – itt nem egyszerű nagyításról van szó, az egyes térképek különböző részletességűek. A készülék elfordításával a képernyőn látható térképek, grafikonok is fordulnak. Az alkalmazás használatához internetkapcsolatra van szükség.

Az előrejelzés fül három különböző bontásban biztosítja az előrejelzési információk megtekintését, ezek a 30 napos, a 7 napos és a szöveges előrejelzések. Az első két lehetőség a kiválasztott időtartamban (az aktuális naptól kezdve) grafikonszerűen ábrázolja az egyes napokra várható hőmérsékletet, szélerősséget, csapadékot, míg az utolsó szöveges formában nyújt rövid időtávú előrejelzést a várható időjárási helyzetről.

Az Időkép munkáját segítendő itt mi magunk küldhetünk be időjárási információkat – ehhez előzetes regisztrációra van szükség az Időkép internetes oldalon. A “Település” választéklista segítségével állíthatjuk be az észlelés helyszínét (amennyiben itt az “Aktuális pozíció” van kiválasztva, a helyszín a készülék által megállapított pozíciót fogja használni, már ha ez támogatott). Az észleléshez fénykép is csatolható, akár már meglévő, akár éppen most készített (a készülék kamerájának segítségével). Az égkép, szélerősség, domináns felhőfajta szekciókban az adott jellemzőt lehet az ikonok segítségével megadni (hasonlóan a navigációs gombsorhoz, ezek is görgethetőek). Az észleléshez rövid szöveges leírás is adható, amennyiben indokolt.

Az alkalmazás továbbfejlesztését a felhasználók igényeihez mérten tervezzük – ha a visszajelzések alapján sokaknak lesz szüksége a pollentérképre, a radartérképre és az Időkép oldalain elérhető egyéb információkra, a kívánt információ elérésenek lehetősége előbb-utóbb integrálva lesz az alkalmazásba.

Amire ellenben igény lenne, az egy memóriakártya (SD card) – az operációs rendszer az összes fontosabb adatot itt szereti tárolni, kártya hiányában néhány funkciót nehézkesebb, ha nem lehetetlen elérni. Érthetetlen, hogy legalább a szolgáltatók valami akció keretében miért nem vágnak hozzá a kedves vevőhöz legalább egy 2GB-s, a készülék árához viszonyítva filléres tételt.

Mivel az akkumulátor nem töltött állapotban kerül a dobozba, első dolgunk a feltöltés legyen, ez természetesen a mellékelt USB kábel segítségével is elvégezhető, akár számítógépen is. Felcsatlakozás után a készülék belső memóriája külön meghajtóként jelenik meg, el lehet tehát felejteni a mindenféle – többnyire nehézkesen kezelhető – célalkalmazásokat (Nokia PC Suite, Sony Ericsson PC Suite, Siemens SmartSync, iTunes és társai), egyszerű fájlműveletekkel lehet eljuttatni a tartalmat az eszközre. A felhasználók egy részének ez előny (sőt, alapvető funkciónak számít), a maradék lehet, hogy túl “számítógépesnek” fogja találni ezt a megközelítést.

A készülék alján elhelyezkedő nyomógombok balról jobbra haladva: Home, ennek alapértelmezett funkciója a kezdőképernyőre navigálás, hosszan nyomva az utolsó hat futtatott program közötti váltás, a kezdőképernyőn pedig a különböző nézetek, képernyők közötti választásra szolgál (ez utóbbi kissé a Mac rendszerek Exposé funciójára hajaz). Mellette helyezkedik el a Menu, ennek lenyomásával az éppen aktuális alkalmazás menüjét jeleníthetjük meg. A következő a Back, ez szolgál az előző képernyőre ugráshoz (amolyan escape key), végül pedig a Search, ahonnan a kereséseket lehet egyszerűen elindítani. Középen pedig egy “trackball” helyezkedik el, az a bizonyos “pöcök”, melyet néhány laptop billentyűzetén a mai napig láthatunk, a funkciója is megegyezik. Ezek mellett van még két hangerő-szabályozó gomb a készülék bal oldalán, egy ki-bekapcsoló gomb a tetején (a füles csatlakozója mellett) és egy USB csatlakozó az alján. A hangszóró, a kamerával és a – meglepően erős – vakuval együtt a hátoldalon – hol máshol – kapott helyett. A fronton nincs kamera, tehát a videotelefonálgatásra vágyók ez esetben nem találják meg a számításukat.

A készülék “fogásra” biztonságosnak érződik, nincs az az érzése a felhasználónak, hogy rögvest kicsúszik a kezéből. A mérete – nagyobb kézzel megáldottaknak – akár az “egykezes” működtetést is lehetővé teszi, nem kell feltétlenül két kézzel bűvészkedni egy hívásindításhoz vagy akár egy új naptárbejegyzés rögzítéséhez. Egy megfelelő tok beszerzése azonban így is sokat dob a használhatóságon (az ember bátrabban rakja le a készüléket a kocsma asztalára).

Belbecs

A HTC Desire, helyesebben az egész Android operációs rendszer alapvetése nem az, hogy veszünk egy mobilt és azt felokosítjuk PDA funkciókkal, hanem éppen ellenkezőleg, alkotunk egy, a 2010-es felhozatalhoz, igényekhez mérhető képességű PDA-t és abba rakunk mobil funkciókat. Önnön magában – értsd: SIM kártya nélkül – a készülék teljesen jól elműködik, ha van a közelben Wi-Fi, még inkább.

Elsőre – különösen mondjuk huzamosabb iPhone használat után – riasztónak tűnhet a rengeteg ikon, fül, hardveres gombok, miegymás, a felhasználói felület nem olyan letisztult, puritán, könnyű elveszni. Egykori Pocket PC, Windows Mobile felhasználók ellenben ismerősnek fogják találni ezt a “mindent bele” típusú felépítményt. Gyakorlatilag bármit akárhová elhelyezhetünk, több különböző képernyő áll rendelkezésünkre (némiképp hasonlóan, mint a Linux rendszerek multi-desktop megoldása). A testre szabhatóság tekintetében tehát nem találni kivetnivalót.

Multitasking, azaz több program párhuzamos futtatása! Igen, ez az a funkció, melynek hiányáért – jogosan – számos kritika éri az iPhone-t, mi az, hogy nem futhat egyszerre több program. Ilyen korlátozás itt nincs, cserébe azonban – megint csak a Pocket PC világából ismerős elem – a futó alkalmazások nem lépnek ki sosem, helyesebben csak akkor, amikor a rendszer úgy dönt, hogy az erőforrások csökkenése végett megszabadul némely programtól. Fejlesztői oldalról nézve annyiban kell támogatni ezt a fajta életciklus-kezelést, hogy – hasonlóan a Palm, mobil Java vagy iPhone alkalmazásokhoz – néhány rendszereseményre kell ráülni és ott elvégezni a szükséges feladatokat, mint például beállítások elmentése vagy erőforrások felszabadítása.

Mivel sokakat zavar, hogy a sok-sok elindított alkalmazás ott figyel a háttérben, nem véletlen, hogy az egyik legkeresettebb alkalmazás nem más, mint az Advanced Task Killer, amely egyszerű, mint a bot, de annál hasznosabb, különösebb teketória nélkül, egy gombnyomásra kilövöldözi a háttérben futó szálakat (önmagát is képes ilyen módon lezárni). Az igazat megvallva erre az eddigi tapasztalatok alapján különösebb szükség nincs – Pocket PC felhasználóknak biztosan ismerős a nap végére telítődött memória, az Android esetében ez a probléma nem áll fenn.

A triviális feladatok nem mindig triviálisak ám, vegyük az alapvető funkciót, saját MP3 beállítását mondjuk csengőhangnak. Erre direkt opció nincs, vagy a zenelejátszóban kell kiválasztani az éppen játszott számot, vagy a már említett memóriakártya egy dedikált könyvtárába kell másolni. Megnehezíti a feladatot, hogy a készülék alapkiépítésben nem tartalmaz kényelmesen használható “file manager” jellegű alkalmazást, igaz, kismillió ingyenes letölthető. Hogy miért nincs egy “browse for custom ringtone” gomb a hangok beállításánál, rejtély.

Alkalmazások

A megszokott naptár, telefonkönyv, levelesláda stb. alkalmazások örökös rákfenéje a hordozható készülékeken a mentés, szinkronizálás, jelen esetben nincs probléma, a hálózati kapcsolat megléte esetén a Google dedikált szolgáltatásait egy az egyben lehet használni, különösebb bűvészkedés nélkül (szükség alternatívák is használhatóak). Ezeken kívül van alapjáraton időjárásfigyelő, tőzsdei árfolyam kereső, FaceBook, Twitter, YouTube, News (RSS olvasó), QuickOffice, PDF nézegető, térkép stb. célalkalmazás.

Az iPhone-hoz hasonlóan, itt is van egy dedikált oldal, az Android Market, illetve egy külön célalkalmazás Market néven, melynek segítségével beszerezhetjük a számunkra nagy hasznossággal bíró programokat. Az alkalmazásokról általánosságban elmondható, hogy az átlagfelhasználó igényei le vannak fedve, ellenben játékplatformnak nevezni erős lenne, mint ahogy nincs különösebben erőltetve a “there’s an app for that” megközelítés sem. Természetesen a Market használata opcionális, a felhasználó maga is telepíthet tetszőleges alkalmazásokat.

Kis hazánkban (és meglepő módon még számos, nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országban) az Android Market fizetős része jelenleg nem elérhető, azaz csak az ingyenes alkalmazások – meglepően széles – köre áll a felhasználók rendelkezésére. Hogy ez mikor fog megváltozni, arra vonatkozólag csak találgatások léteznek – egy-két éven belül, a platform szélesebb körű elterjedésével várható változás.

Energiafelhasználás

A HTC Desire meglepően gyorsan lemeríti az akkumulátort, intenzív használattal (mondjuk számításigényes játékok, vagy masszív internetezés) akár egy-két óra alatt is. Ha ki van kapcsolva a Wi-Fi, alacsonyra van állítva a képernyő fényereje stb., ez az idő kitolható, mindenesetre ha éppen háromnapos hegyi túrára készülünk, akkor inkább dedikált mobil és GPS készüléket vigyünk magunkkal.

Átlagos felhasználást alapul véve – az ember reggel felkel, a villamoson munkába menet RSS-t olvas, beérve összekapcsolja a számítógéppel, hazafelé internetezik, telefonálgat, fényképezget, éjszakára megint felrakja töltőre – elegendő ugyan a teherbírása, de közelébe sem ér a “klasszikus” mobilok rendelkezésre állásának. Jelenleg ez a készülék legnagyobb problémája, remélhetőleg a jövőben ez orvosolva lesz valamilyen formában (bárki bármit mond, nehéz elhinni, hogy egyes gyártók szerint a SIM és a MicroSIM közötti méretkülönbség számottevő mértékben megdobná az akkumulátor élettartamát).

Fejlesztés

A fejlesztői ambíciókkal rendelkezők is az Android Market felületén keresztül tölthetik fel zsengéiket és/vagy komolyabb munkáikat, egy Google account és egy egyszeri, 25 dolláros regisztrációs díj fejében. A fejlesztéshez szükséges eszközök ingyenesek, mindenképp kell egy Java runtime, maga az Android SDK és erősen javallott az Eclipse és a hozzá tartozó Android plugin beszerzése is (az Android SDK egy QEMU alapokon nyugvó emulátort is tartalmaz).

A fejlesztői oldal felé kanyarodva következzék néhány megjegyzés. Az Android alkalmazások “natív” nyelve a Java, ez egy magasszintű, objektumorientált programnyelv, a fordítás során nem processzorfüggő kód áll elő, hanem egy közbülső forma, melyet a Java virtuális gép futtat – tehát ezt a virtuális gépet kell egyszer megfelelően implementálni az adott platformra. Ennek köszönhetően egy Java program teljesítményben elmarad az adott processzorra optimalizált kódtól, azonban ez a különbözet – ha az alkalmazásunk nem éppen 100×100-as, komplex számokat tartalmazó mátrixokat szoroz össze – nem észrevehető, nem zavaró (az FPS-ek azért nem feltétlenül szaggatnak).

A Java nyújt annyi többletet, amennyiért érdemes használni ebben a környezetben – a rendszer szempontjából biztonságosabb, ha a virtuális gép kezeli le az óhatatlanul előforduló programhibákat, a memóriakezelésre sem kell annyira odafigyelni, mint egy C++ kód esetében (aki fejlesztett Symbian operációs rendszerre, talán tudja ezt értékelni). A Java egyszerűbb, könnyebben tanulható és az így megszerzett tudás akár más platformokon is könnyűszerrel hasznosítható. A Java fejlesztők, vagy legalábbis a nyelvet ismerők száma – jelenleg – felülmúlja az iPhone natív nyelvének, az Objective-C-nek ismerőit – ha úgy tetszik, több a potenciális Android, mint iPhone fejlesztő.

Az egységes hardver hiánya, a sok különböző készülék, az Android különböző változataival felvethet kisebb problémákat, triviális példa a kijelző mérete és a hozzá igazodó vagy éppen nem igazodó grafikai elemek, ezek azonban csekély odafigyeléssel a felület tervezése során könnyen kiküszöbölhetőek.

Célközönség

Kinek ajánlható a HTC Desire? Elsősorban azoknak, akik vágynak egy PDA-funkciókban erős készülékre és nem riadnak vissza attól a minimális erőfeszítéstől, amit a rendszer aprólékos beállítgatására, testre szabásására, megtanulására kell fordítani – ennek a rétegnek ez talán nem is az erőfeszítés, hanem a szórakozás kategóriába esik, és persze együtt kell élni a rövid rendelkezésre állási idővel.

Aki hajlandó ezekre a kompromisszumokra, az a pillanatnyilag elérhető legjobb ár-érték arányú eszközt tudhatja magáénak, beleértve a használatához szükséges mobil internet költségeit is (ez utóbbi még mindig érthetetlenül drága). Nem kell többé cipelni külön MP3 lejátszót, rádiót, fényképezőgépet, navigációs eszközt, telefont, egy készülékben megtalálható majdnem minden.

A legnagyobb előnye a platformnak a nyitottság – nem csak a rendszer forrását értve ez alatt, hanem az alkalmazott technológiákat is. Az operációs rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, a legújabb, 2.2-es verzió 2010 júliusától érhető majd el.

Kapcsolódó linkek
HTC Desire: részletes tapasztalatok (Webisztán)
HTC Desire teszt (Geeks.hu)
HTC Desire (plastik media)
HTC Desire – beteljesült vágy (Technet)